Neveléselmélet - Kultúraközvetítés

A modern civilizációban nincs szilárd értékközvetítés, a természetes igazságérzet és néhány jogi tradíción kívül nincs, ami szelekciós hatást gyakorolna a szociális viselkedésre. Szent-Györgyi Albert 1949-ben, válságos id¿ben hívta fel a figyelmet arra, hogy "a nevelés az emberiség egyik legfontosabb tevékenysége." Vajon miért kérd¿jelezik ezt meg a XXI. században? Feltételezhetjük, hogy ennek oka alapvet¿en a felszínes tudással elért sikerekkel együtt járó értékvesztés; valamint a mérték, az erkölcs, a követend¿ magatartásminták; az európai és sajátosan magyar kulturális örökségünk megbecsülésének, a kultúra átörökítésének a hiánya. A pedagógia önálló tudománnyá válása óta alapvet¿ kérdés, hogy mi a célja a nevelésnek, mi a feladata az iskolának. A cél: a m¿vel¿dési értékek, a kultúra megismertetése, meg¿rzése, gazdagítása és újrateremtése nemzedékr¿l nemzedékre. A kultúra összetev¿it 2002-ben az UNESCO újrafogalmazta, miszerint a kultúra a tudás, a hit, a m¿vészet és a morál, vagyis az erkölcs. Ugyanazok, mint amelyeket a pedagógia tudománya mindig is képviselt, a materialista világnézetet vallók kivételével.